Daruk és mechanizmusok osztályozása

Az STN ISO 4301 és a FEM (European Crane Federation) szabvány szerinti KPK daru- és mechanizmusbesorolás a daruk és mechanizmusaik besorolási csoportjait határozza meg.

Ezt használják a vevő és a darugyártó közötti kereskedelmi és műszaki tárgyalások során a szükséges daruteljesítmény meghatározására, és alapul szolgál a tervező számára a daru és mechanizmusának elemzéséhez. A megfelelő daruosztályozás vagy a daru munkaciklusának kiválasztása fontos azon ügyfelek számára, akik egyensúlyba kívánják hozni a darurendszerbe történő kezdeti beruházást a szükséges jövőbeni karbantartási költségekkel.

Annak biztosítása érdekében, hogy daruja megfeleljen a megfelelő munkaciklusnak és besorolásnak, meg kell határoznia a négy legfontosabb követelményt:

Névleges terhelés – a maximális terhelés mellett vagy annak közelében felemelhető teher becslése.

Szolgáltatás – teljes napi munkaóra

Lift – átlagosan óránkénti lift-, villamos- és hídjáratok száma

Távolság – mozgásonkénti átlagos távolság

Előfordulhat, hogy más tényezők közvetlenül nem befolyásolják a daru besorolását, de ezeket figyelembe kell venni a daru tervezése és meghatározása során:

Sebesség – Milyen gyorsan képes a daru mozgatni az anyagokat vagy berendezéseket? Hány emelést tud megtenni óránként?

Karbantartási követelmények

Működési környezet

Jövőbeli igények

Miért kell a darukat munkaciklus vagy szolgáltatási osztály szerint besorolni?

A daru szolgáltatás besorolása lehetővé teszi az emelési alkalmazáshoz a leggazdaságosabb és legbiztonságosabb daru kiválasztását és gyártását.

A KPK szakértői segítenek a daru fenti kritériumok szerinti besorolásában.

Terhelési spektrum osztályok Q1-Q4

Q1 - A szerkezet kifejezetten névleges terhelést tud viselni, és általában enyhén terhelhető

Q2 - A szerkezetet ritkán terhelik a névleges terhelés, általában a névleges terhelés körülbelül 1/3-a

Q3 - A szerkezet általában a teljes névleges terheléssel van terhelve, általában a névleges terhelés 1/3-2/3-ával

Q4 - A szerkezetet gyakran a névleges terheléshez közeli terhelésekkel terhelik.

A daruk általános osztályozása az ISO 4301/1 szerint (A1-A8 osztály)

A besorolás kiszámításakor feltételezzük, hogy a daru működési ciklusa akkor kezdődik, amikor készen áll a teher felemelésére, és akkor ér véget, amikor készen áll a következő teher emelésére.

A daru egészének csoportbesorolása (A1-A8 osztályok) az ISO 4301/1 szerint
Q4	Q3	Q2	Q1	Terhelési spektrum osztálya az ISO szerint	Emelési ciklusok száma	Felhasználási osztályok
A2-től A4-ig	A1-től A3-ig	A1-től A2-ig	A1	U0 - U2	63 000	Nem rendszeres alkalmi használat, majd hosszú pihenőidő
A5	A4	A3	A2	U3	125 000	Nem rendszeres alkalmi használat, majd hosszú pihenőidő
A6	A5	A4	A3	U4	250 000	Rendszeres könnyű szervízben
A7	A6	A5	A4	U5	500 000	Rendszeres használat időszakos üzemben
A8	A7	A6	A5	U6	1 000 000	Szabálytalan használat intenzív szervizben
A8	A8	A7-től A8-ig	A6-tól A8-ig	U7-től U9-ig	4 000 000	Súlyos intenzív üzemben használható

Az alábbi táblázat néhány példát mutat be a daruk és mechanizmusaik rendeltetésük szerinti osztályozására.

	Csoportbesorolás
Alkalmazás	emelőszerkezet a FEM 9.511 (STN ISO 4301) szerint	daru, mint komplett egység az STN ISO 4301 (STN 270103) szerint
Karbantartási és szerelődaruk alkalmi használatra	1 Bm (M3)	A3-tól A4-ig (J1-től J2-ig)
Daruk összeszerelése rendszeres használatra	hajnali 1 (M4)	A3-tól A5-ig (J2-tól J3-ig)
Műhelyhasználat	1 Bm hajnali 1 óráig (M3-tól M4-ig)	A3-tól A5-ig (J2-tól J3-ig)
Raktári daruk	2 m-től 3 m-ig (M5-től M6-ig)	A4-től A6-ig (J2-tól J3-ig)
Mágneses daruk	3 m-től 4 m-ig (M6-tól M7-ig)	A6-tól A8-ig (J3-tól J6-ig)
Automata és speciális daruk	4 m-től 5 m-ig (M7-től M8-ig)	A6-tól A8-ig (J3-tól J6-ig)

Az emelőtípus kiválasztásánál az emelő teherbíró képességének a szállított áru maximális tömege alapján történő meghatározása mellett az emelőszerkezet helyes besorolása is fontos.

A mechanizmusok osztályozása, például emelés, járás stb.

A mechanizmus teljes működési ideje az elméleti idő, amelyet a mechanikai alkatrészek, például csapágyak, fogaskerekek és tengelyek tervezésére használnak fel.

A Tm működési idő csak az az idő, amikor a mechanizmus terhelés alatt van.

Az ISO szabvány szerint a mechanizmus terhelési állapota L1-től L4-ig (végeselem módszerrel 1-től 4-ig):

L1 (véges elem 1) A mechanizmus vagy mechanikai elem speciális esetekben a maximális használati gyakoriságnak van kitéve, de általában ritkán használják.

L2 (végeselem elemzéssel, 2) Általában a mechanizmust vagy mechanikai elemet használják a leggyakrabban, de a használat gyakorisága általában alacsony.

L3 (végeselem-analízissel, 3) A mechanizmus vagy a mechanikai elem a leggyakrabban használt, de a gyakoriság általában átlagos.

L4 (végeselem elemzéssel, 4) A mechanizmust vagy mechanikai elemet gyakran a maximális használati gyakorisághoz közeli gyakorisággal használják.

2 - táblázat Betöltési mechanizmus feltételei ISO és FEA alapján

A rakodószerkezet állapota ISO és FEM szerint
L4	L3	L2	L1					1	2	3	4
M3	M2	M1	...	T1	15 perc alatt	400h	V 0,12	...	1Dm	1 cm	1 Bm
M4	M3	M2	M1	T2	15 perctől 30 percig	800h	V 0,25	1Dm	1 cm	1 Bm	hajnali 1
M5	M4	M3	M2	T3	30 perctől 1 óráig	1600h	V 0,5	1 cm	1 Bm	hajnali 1	2m
M6	M5	M4	M3	T4	1 órától 2 óráig	3200h	V1	1 Bm	hajnali 1	2m	3m
M7	M6	M5	M4	T5	2 órától 4 óráig	6300h	V2	hajnali 1	2m	3m	4m
M8	M7	M6	M5	T6	4 órától 8 óráig	12500h	V3	2m	3m	4m	5m
...	M8	M7	M6	T7	8 órától 16 óráig	25000h	V4	3m	4m	5m	...
...	...	M8	M7	T8	16 óra felett	50000h	V5	4m	5m	...	...
Osztályozás az ISO szabvány szerint				Mechanizmus-használati osztály	A feltételezett napi működés átlagos ideje – Tm	A használat teljes időtartama		Osztályozás a FEM szabvány szerint