A daru működési szintje az egyik fő műszaki paramétere. A munkaszint méretét két képesség határozza meg: az egyik a daru használati gyakorisága, amelyet daru kihasználtsági szintnek nevezünk; a másik a daru által viselt teher nagysága, amit a daru terhelési állapotának nevezünk.
1. A daru használati osztálya
Hatékony élettartama alatt a darunak meghatározott számú munkaciklusa van. A daruműveletek munkaciklusa a teheremelés előkészítésével kezdődik és a következő teher emelésének befejezésével ér véget. A teljes munkaciklusok száma jellemzi a daru kihasználtságát, és a daruk osztályozásának egyik alapvető paramétere. A munkaciklusok teljes száma a daru által meghatározott élettartama alatt elvégzett összes munkaciklus összege.
A munkaciklusok teljes száma a daru használati gyakoriságától függ. A kényelem kedvéért a munkaciklusok teljes száma 10 használati osztályra (U0-tól U9-ig) van felosztva a lehetséges tartományon belül, amint azt az 1. táblázat mutatja.
| C hasznosítási osztály | A daru teljes munkaciklusainak száma, C |
| U0 | C Kisebb vagy egyenlő, mint 1,6 × 104 |
| U1 | 1.6 × 104< C Kisebb vagy egyenlő, mint 3,15 × 104 |
| U2 | 3.15 × 104< C Kisebb vagy egyenlő, mint 6,3 × 104 |
| U3 | 6.3 × 104< C 1,25 × 10 vagy annál kisebb5 |
| U4 | 1.25 × 105< C Kisebb vagy egyenlő, mint 2,5 × 105 |
| U5 | 2.5 × 105< C Kisebb vagy egyenlő, mint 5 × 105 |
| U6 | 5 × 105< C Kisebb vagy egyenlő, mint 1 × 106 |
| U7 | 1 × 106< C Kisebb vagy egyenlő, mint 2 × 106 |
| U8 | 2 × 106< C Kisebb vagy egyenlő, mint 4 × 106 |
| U9 | 4 × 106< C Kisebb vagy egyenlő, mint 8 × 106 |
1. táblázat A daru teljes munkaciklusainak U osztályai, C
2. A daru terhelési állapota
A terhelési állapot a daruk osztályozásának másik alapvető paramétere. A daru elsődleges szerkezete, az emelőszerkezet által viselt terhelés mértékét jelzi. Az alábbi 2. táblázat felsorolja a daruk terhelési állapotait, amelyek mindegyike számszerűen reprezentálja a megfelelő névleges terhelési állapotot.
| Betöltési állapot | Terhelési spektrum tényező Kp | Megjegyzések a daru használatához |
| Qp0 | KpKisebb vagy egyenlő, mint 0,0313 | Daruk, amelyek általában nagyon könnyű terheket emelnek, és a névleges terhelést nagyon ritkán |
| Qp1 | 0,0313 < KpKisebb vagy egyenlő, mint 0,0625 | |
| Qp2 | 0,0625 < KpKisebb vagy egyenlő, mint 0,125 | Daruk, amelyek alkalmanként a névleges és általában kis terheket emelik fel |
| Qp3 | 0,125 < KpKisebb vagy egyenlő, mint 0,25 | Daruk, amelyek meglehetősen gyakran emelik fel a névleges terhet, és általában mérsékelt terhet |
| Qp4 | 0,25 < KpKisebb vagy egyenlő, mint 0,50 | Daruk, amelyek gyakran és általában a névleges terhet emelik fel, nehéz terhek |
| Qp5 | 0,50 < Kp1,00 vagy kisebb | Rendszeresen a névleges terheléshez közeli terhelésű daruk |
2. táblázat Q osztályokpterhelési spektrumtényezők, Kp
3. A daru munkaosztálya
A daru üzemi osztályát, illetve besorolását a daru használati osztálya (1. táblázat) és a daru terhelési állapota (2. táblázat) határozza meg. A daru munkaosztályát az A szimbólum jelöli, és 8 szintre oszlik, A1-től A8-ig. Az A8-nál magasabb szintet együttesen A8-nak nevezzük.
| Q osztályokpés K terhelési spektrumfaktorp | U osztályok és a munkaciklusok teljes száma | ||||||||||
| Q osztályp | A K terhelési spektrumtényező tervezési értékep | U0 | U1 | U2 | U3 | U4 | U5 | U6 | U7 | U8 | U9 |
| 1.6×104 | 3.15×104 | 6.3×104 | 1.25×105 | 2.5×105 | 5×105 | 1.0×106 | 2.0×106 | 4.0×106 | 8.0×106 | ||
| Qp0 | 0.0313 | A03 | A02 | A01 | A0 | A1 | A2 | A3 | A4 | A5 | A6 |
| Qp1 | 0.0625 | A02 | A01 | A0 | A1 | A2 | A3 | A4 | A5 | A6 | A7 |
| Qp2 | 0.1250 | A01 | A0 | A1 | A2 | A3 | A4 | A5 | A6 | A7 | A8 |
| Qp3 | 0.2500 | A0 | A1 | A2 | A3 | A4 | A5 | A6 | A7 | A8 | A9 |
| Qp4 | 0.5000 | A1 | A2 | A3 | A4 | A5 | A6 | A7 | A8 | A9 | A10 |
| Qp5 | 1.0000 | A2 | A3 | A4 | A5 | A6 | A7 | A8 | A9 | A10 | A11 |
3. táblázat: A osztályok a csoportbesoroláshoz
Ahol a Qpés U osztályok nincsenek meghatározva , és csak az A osztály van megadva , a tervezési számításoknak a teljes terhelési ciklusok számán kell alapulniuk , Cf, a 4. táblázat szerint.
| A- osztály | Teljes terhelési ciklusok tervezési száma , azaz . Kp = 1 Cf |
| A03 | 500 |
| A02 | 1 000 |
| A01 | 2 000 |
| A0 | 4 000 |
| A1 | 8 000 |
| A2 | 16 000 |
| A3 | 31 500 |
| A4 | 63 000 |
| A5 | 125 000 |
| A6 | 250 000 |
| A7 | 500 000 |
| A8 | 1 000 000 |
| A9 | 2 000 000 |
| A10 | 4 000 000 |
| A11 | 8 000 000 |
4. táblázat Tervezési alapok osztályok szerint
