A daru drótkötelei működés közben jelentős terhelésnek vannak kitéve, ezért élettartamuk során jelentős mechanikai sérüléseket szenvednek. Ezenkívül a tanulmányok kimutatták, hogy a drótkötél meghibásodásának fő oka a túlzott kopás és korrózió, a karbantartás és ellenőrzés hiánya, valamint az idő előtti leselejtezéshez vezető helytelen használat, a csökkentett biztonság és a megnövekedett csereköltségek.
Ezért a drótköteleket megfelelő személyzetnek kell ellenőriznie és karbantartania, hogy megbizonyosodjon arról, hogy biztonságosan használható állapotban vannak. A megfelelő ellenőrzés biztosíthatja a nagy teljesítményt, a hosszú élettartamot, a személyzet és a berendezések biztonságát, valamint az üzemeltetési költségek csökkentését.
Napi ellenőrzés (szemre)
A kötelet is ellenőrizni kell, hogy megfelelően rögzítve van-e a dobhoz és a tárcsák felett, és nem mozdult-e ki normál működési helyzetéből.
Bármilyen észrevehető állapotváltozást jelenteni kell, és a kötelet egy illetékes személynek ellenőriznie kell az időszakos ellenőrzésnek megfelelően.
Ha a kötélzet elrendezése bármikor módosul, például amikor a darut egy új helyre helyezik át, és újra szerelik, a kötelet szemrevételezéssel meg kell vizsgálni az ebben a pontban leírtak szerint.
A daru vezetője/kezelője kijelölhető a napi ellenőrzések elvégzésére, feltéve, hogy a járművezető/kezelő megfelelően képzett és alkalmasnak ítélik e művelet végrehajtására.
2. Időszakos ellenőrzések
2.1 Általános
Az időszakos ellenőrzéseket szakképzett személynek kell elvégeznie.
Az időszakos ellenőrzések során nyert információk alapján megállapítható, hogy a darukötél biztonságos-e a további használat során, és legkésőbb a következő időszakos ellenőrzésnek kell-e alávetni, vagy azonnal vagy meghatározott időn belül ki kell vonni.
A károsodás súlyosságát megfelelő értékelési módszerekkel, azaz vizuális eszközökkel és/vagy méréssel vagy MRT-vel kell értékelni, és százalékban kell kifejezni (pl. 20 %, 40 %, 60 %, 80 % vagy 100 %), vagy szavak (pl. „enyhe”, „közepes”, „magas”, „nagyon magas” vagy „eldobható”).
A kötélen esetlegesen keletkezett sérüléseket egy szakképzett személynek kell felmérnie, mielőtt üzembe helyezi és üzembe helyezi, és a megfigyeléseket fel kell jegyezni.
A következő táblázat felsorolja a drótkötelek esetében ellenőrizendő sérüléstípusokat, és azt, hogy az egyes sérüléstípusok könnyen számszerűsíthetők-e, vagy egy szakképzett személy szubjektív értékelését igénylik-e.
2.2 Az időszakos ellenőrzések gyakorisága
Az időszakos ellenőrzések gyakoriságát az illetékes személy határozza meg, aki legalább a következő tényezőket veszi figyelembe:
a) a felhasználás országában alkalmazandó jogszabályi követelmények;
b) a daru típusát és működési környezeti feltételeit;
c) a szervezet besorolási csoportja;
d) a korábbi vizsgálatok eredményeit;
e) hasonló darukon végzett kötelek vizsgálata során szerzett tapasztalat;
f) a kötél használatának időtartama;
g) a használat gyakorisága;
h) a darugyártó ajánlásait.
1. MEGJEGYZÉS: Az illetékes személy ésszerűnek találhatja, ha a jogszabályban előírtnál gyakoribb időszakos ellenőrzést kezdeményez vagy javasol. Ezt a döntést befolyásolhatja a műveletek típusa és gyakorisága. Ezen túlmenően, attól függően, hogy a kötél állapotában és/vagy körülményeiben bármikor történt-e változás, például baleset vagy az üzemi feltételek megváltozása, az illetékes személy szükségesnek ítélheti a kötél lefaragásának csökkentését vagy annak csökkentését. időszakos ellenőrzések közötti időközök.
2. MEGJEGYZÉS: Általánosságban elmondható, hogy a kötelek élettartama későbbi szakaszában gyorsabban fejlesztik a megszakadt vezetékeket, mint élettartamuk korai szakaszában.
2.3 A drótkötelek időszakos ellenőrzésének terjedelme
Minden kötelet teljes hosszában meg kell vizsgálni.
Nagyobb hossz esetén azonban az illetékes személy döntése alapján csak a munkahossz plusz legalább öt fordulat a dobon ellenőrizhető. Ebben az esetben, ha az előző ellenőrzés után és a következő ellenőrzés előtt nagyobb munkahosszt terveznek, a további kötélhosszt is meg kell vizsgálni használat előtt.
Ennek ellenére különös figyelmet kell fordítani a következő drótkötél-ellenőrzési ellenőrző listára:
a) Dobrögzítések;
b) Bármely szakasz a kötél végén vagy annak közelében;
c) bármely szakasz, amely egy vagy több szíjtárcsán halad át;
d) Bármely szakasz, amely elhalad a biztonságos terhelésjelzőn, amely a szíjtárcsát tartalmazza;
e) Bármely szakasz, amely áthalad a horogblokkon;
f) A kötél bármely szakasza, amely a tárcsán van, amikor a daru terhelés alatt áll, ha a daru ismétlődő műveleteket hajt végre;
g) A kötél azon szakasza, amely a kiegyenlítő tárcsa felett helyezkedik el;
h) a tekercselő berendezésen áthaladó bármely szakasz;
i) A dobokra tekercselt szakaszok, különösen a többrétegű tekercseléssel kapcsolatos keresztezési területek;
j) Bármely olyan rész, amely külső elemek (például fésűk) által kopásnak van kitéve;
k) A kötél bármely része, amely hőhatásnak van kitéve.
MEGJEGYZÉS: Tekintse meg a következő képet a különösen alapos vizsgálatot igénylő területekről.
2.4 Időszakos ellenőrzési jegyzőkönyvek
Minden időszakos ellenőrzés után a felügyelőnek jegyzőkönyvet kell készítenie a kötélellenőrzésről, és meg kell adnia azt a maximális időtartamot, amelyet nem szabad túllépni a következő időszakos ellenőrzés előtt. A legjobb, ha üzemi nyilvántartást vezet.
3. Drótkötelek vizsgálata speciális körülmények között
3.1 Baleset utáni ellenőrzés
Ha olyan esemény történik, amely a kötél és/vagy termináljának károsodását okozhatja, a kötelet és/vagy terminálját rendszeresen ellenőrizni kell a munka folytatása előtt, vagy az illetékes személy előírásai szerint.
Megjegyzés: Kétköteles emelőrendszer esetén általában akkor is szükséges mindkét kötél cseréje, ha csak az egyik kötél jutott el selejt állapotba, mert az új kötél nagyobb, mint a megmaradt kötél, és eltérő nyúlási jellemzőkkel rendelkezik, és mindkét kötél a dobból kifizetett kötél megfelelő mennyiségétől függően lesz hatása.
3.2 Ellenőrzés a daru üzemen kívül helyezése közben
Ha a daru három hónapnál tovább üzemen kívül van, a munka folytatása előtt a drótkötelet az időszakos ellenőrzésben meghatározottak szerint rendszeresen ellenőrizni kell.
4. Drótkötél selejtezési szabványok
4.1 Látható vezetékszakadás
A koronahuzal elszakad
Völgy vezeték elszakad
4.2 A kötélátmérő csökkenése
A kötélátmérő helyi csökkentése (süllyesztett szál)
4.3 A szálak törése
Ha teljes száltörés következik be, a kötelet azonnal el kell dobni.
4.4 Korrózió
Külső korrózió: Felületi oxidáció jelei, de tisztára törölhető.
A vezeték felülete érdes tapintású, erősen gödrös és laza vezetékek.
A külső korrózió megnagyobbodása
Belső korrózió: A belső korrózió nyilvánvaló jelei.
a külső szálak közötti völgyekből kiszivárgó korróziós törmelék.
4.5 Deformáció és sérülés
A kötél normál alakjához képest látható torzulása deformációnak minősül. Ez általában egyenetlen feszültségeloszlást eredményez a kötélben a deformáció területén, amely gyakran lokalizált. A deformáció és a károsodás számos módon megnyilvánulhat.
Hullámosság
Kosár deformáció
A kosaras vagy lámpás deformációjú köteleket azonnal el kell dobni, vagy ha a kötél fennmaradó hossza üzemképes állapotban van, az érintett szakaszt el kell távolítani.
Magkiugrás - Egyrétegű kötél
Forgásálló kötél belső kötélének kiemelkedése
A szál kiemelkedése/torzulása
Huzal kiemelkedés
A kiálló huzalokkal rendelkező köteleket, amelyek rendszerint csoportokban fordulnak elő a kötélnek azzal ellentétes oldalán, amelyik a tárcsa hornyával érintkezik, azonnal el kell dobni.
A kötélátmérő helyi növekedése a magtorzulás miatt
Ha a kötél átmérője acélmagú kötélnél legalább 5 %-kal, rostmaggal rendelkező kötélnél pedig 10 %-kal vagy nagyobb mértékben megnő, ennek okát meg kell vizsgálni, és mérlegelni kell a kötél eldobását.
Lapított rész (1)
A kötelek lapított részei, amelyek egy tárcsán haladnak át, valószínűleg gyorsabban romlanak, és megszakadnak a vezetékek. Ilyen esetekben, de a lapítás mértékétől függően megfontolandó a kötél eldobása.
A szabványos kötélzet lapított részei nagyobb fokú korróziót szenvedhetnek el, mint a többi nem érintett részek, még inkább, ha a külső szálak kinyílnak, és lehetővé teszik a nedvesség bejutását. Ha továbbra is üzemben maradnak, gyakrabban kell ellenőrizni; ellenkező esetben meg kell fontolni a kötél eldobását.
Lapított rész (2)
Törés (pozitív)
A megtört vagy megfeszített hurokkal rendelkező köteleket azonnal el kell dobni.
Törés (negatív)
Csomó
Hajlítsa meg a kötélt
A kötél erős hajlítású részei, amelyek egy tárcsán futnak át
valószínűleg gyorsan romlik, és megszakadtak a vezetékek. Ilyen esetekben
a kötelet azonnal el kell dobni.
Ha a hajlítás mértéke nem tekinthető súlyosnak és a kötél igen
üzemben marad, gyakrabban kell ellenőrizni; egyébként,
mérlegelni kell a kötél eldobását.
Hő vagy ív miatti károsodás
Kötelek, amelyek általában nem működnek ezen a hőmérsékleten, de igen
szokatlanul nagy hőhatásnak kitéve, amely kívülről a huzalokban fellépő hőelszíneződésből és/vagy a kötélen lévő nyilvánvaló zsírvesztésből azonosítható, azonnal el kell dobni.
Ha két vagy több vezetéket helyileg érint az ív, például a nem megfelelően földelt hegesztővezetékek, a kötelet el kell dobni. Ez előfordulhat azon a ponton, ahol az áram belép a kötélbe, vagy elhagyja azt.
